Első lépés: a célok
A választáshoz el kell dönteni, hogy milyen céljaink vannak a hőszivattyúval. Vannak, akik csak hűtésre használnák, mások fűteni is szeretnének, miközben nem feledkezhetünk meg a melegvíz előállításáról sem. Mivel az építkezések drágulnak, a legtöbb felhasználó csak a fűtési funkciót szokta megcélozni, ami a téli hónapok során gondoskodik az energiáról, és egy napkollektorral kiegészítve szinte a nullára csökkenti a havi számlát. Ebben az esetben a hőszivattyú a padlófűtést szokta kiváltani, esetleg az alacsony hőmérsékleten működő radiátorokat.
Egy dolog biztos: ha pontos eredményeket akarunk, akkor ki kell számolni a hőszükségletet, és hozzá kell adni 20% extrát.
Mekkora hőszivattyú kell?
A hőszivattyú méretezése mindig a készülék teljesítményének a meghatározásával kezdődik. A hasra ütős megoldások milliós többlet költséget jelentenek, úgyhogy érdemes pontos számítást végezni. De akkor honnan lehet tudni, hogy mekkora hőszivattyú kell? Nézzük!
Az egyik alapkövetelmény az épület hőigényének a meghatározása. Ez mindig tervezői munkát igényel, hiszen nem létezik két ugyanolyan épület. Nemcsak a méretek változnak, hanem az építőanyagok, a szigetelés és a nyílászárók minősége is. Ehhez jön hozzá a pontos légköbméter és a hőleadó felületek.
Ha biztosra akarunk menni, akkor a legegyszerűbb megoldás a gépész tervezőre bízni a rendszert. Ha alul méretezzük a készüléket, akkor nem fogja kifűteni a lakást, így végig az elektromosságra kell támaszkodnunk. A túlméretezett rendszer ellátja ugyan a feladatát, de bármikor on/off üzemmódba kapcsol. Ez többletfogyasztáshoz vezet, mivel a rendszer hol kikapcsol, hol be, ami rossz hatással lesz a fogyasztásra.
Tehát nem érdemes nagyon túlméretezni a rendszert, mert újból magasabb lesz az energiafogyasztás.
A hőszivattyú méretezése több szempontot igényel:
- terhelést
- méretezési hőmérsékletet
- lekapcsolási hőmérsékletet
- részteljesítményt
- bivalens pontot
- elektromos fűtési tartományt
- thermo működési tartományt
- órák számát
Hőszivattyú méretezése valós példával
Ez elsőre ijesztően hangzik, de nem kell megijedni. Ha azt akarjuk tudni, hogy mekkora hőszivattyú kell a házba, akkor minden pontot figyelembe kell venni. Új építésű ingatlan esetében általában 60W négyzetméterenként vagy 20W köbméterenként a teljesítmény, amivel számolni lehet. Ez az érték a kialakítás és a szigetelés miatt változhat.
Vegyünk egy példát.
Adott egy 140 négyzetméteres ház, aminek jó a hőszigetelése és a hőtartó képessége. Mekkora hőszivattyú kell?
Azt írtuk, hogy 60W/m2, tehát a 140-et meg kell szorozni hatvannal, ami 8400 W lesz, tehát 8,4 kW. Igen ám, de minél hidegebb van odakint, annál nagyobb energiára lesz szükség, és a lakás hőigénye annál nagyobb lesz. Ha -15 fokkal számolunk, akkor a 8,4 KW könnyen 14 kW lesz, amit a hőszivattyúnak ki kell szolgálnia.
A levegő-víz hőszivattyúk teljesítménye a kinti hőmérséklettől függ. Minél hidegebb van kint, annál kevesebb energiát tud kinyerni a rendszer. Egy átlagos 9 kW névleges teljesítményű rendszer nagyobbnak tűnik a 8,4-nál, azonban ezt csak nulla fok fölött tudja. Ha ennél lejjebb megyünk, akkor például -7 fokban csak 6 kW fűtésre lesz képes. Ez a szám lényegesen kisebb a fenti 8,4-nál, tehát itt a szükséges energiát valahonnan pótolni kell, vagyis a hőszivattyú mellett áramra lesz szükségünk.
Melyik a legjobb megoldás?
Számoljunk tovább két különböző hőszivattyúval. Az egyik legyen 16 kW a másik 24 kW teljesítményű. A névleges teljesítményt nulla fok felett kell érteni.
Ha a hidegben a lakásnak 14 kW energiára van szüksége, a 24 kW bőven kielégíti, és még felesleges energia is marad. De mi történik akkor, ha a hőmérséklet nem -15 fok, hanem mondjuk -5? A magyarországi hőmérsékletet elnézve sokkal nagyobb az esélye a nulla közeli állapotoknak, mint a szibériai hidegnek. Az extrém fagyok napokig, vagy maximum egy hétig tartanak, de csak ezért nem szabad túlméretezni. Ebben az esetben a rendszer ki-be kapcsol, ami extra kiadásokkal jár.
Mi történik, ha a 16kW teljesítményű hőszivattyút választjuk? Ebben az esetben a nagy mínuszokban is felmelegszik a lakás, azonban nem keletkezik felesleges energia. A legnagyobb fagyokban a rendszer teljes gőzerővel fog működni, és néhány napig talán kiegészítő fűtés is kelleni fog hozzá. Ha pedig a hőmérséklet normális téli magasságokba kerül, tehát -5 és +10 között mozog, akkor a hőszivattyú kényelmesen működik, és nem kell kiegészítő fűtés hozzá.
A fenti példából kiindulva mekkora hőszivattyú kell a házhoz? Igen, a második lehetőség, vagyis 16kW teljesítményű.
Figyelembe véve az elmúlt évek teleit, egy 140 négyzetméteres családi ház fűtéséhez elegendő a 16 kW teljesítményű hőszivattyús rendszer. Ha azonban a hőmérséklet -10 fok alá esik, akkor kiegészítő fűtés fog kelleni, ami még mindig olcsóbb, mint a túlméretezett rendszer alkalmazása.
Erre figyeljünk a levegő-víz hőszivattyú kiválasztásánál
Magyarországon általában levegő-víz hőszivattyúval fogunk találkozni, ami tökéletesen illeszkedik a domborzathoz és az éghajlathoz. Azonban nem mindegy, hogy milyen a hőszivattyú méretezése és a minősége. Megszokhattuk, hogy minden terméknél léteznek különbségek, nem szabad találomra vásárolni, főleg akkor, ha nem akarunk más fűtési megoldást alkalmazni.
A hatékonyságnál mindig figyelembe kell venni az EER és a COP értékeket.
A COP érték megmutatja, hogy a hőszivattyú hányszoros hőteljesítményt ad le a villamos teljesítményhez képest. A jó minőségű hőszivattyú 1 kW áram felhasználásával 5 kW fűtési energiát válthat ki.
Ebből következik, hogy minél nagyobb a COP szám, annál gazdaságosabb lesz a hőszivattyú.
Az EER értéket Amerikában használják, és nagyban hasonlít a COP-hoz, csak a fűtő teljesítményt más mértékegységbe illesztik be. Vásárlásnál érdemes figyelni a katalógusokban megadott részadatokra, mert nem mindegy, hogy mekkora hőmérsékleten adják meg az értéket.
Egyéb tanácsok a vásárláshoz
Nézzünk most néhány tanácsot a hőszivattyú kiválasztásához. Az egyik ilyen a márkanév. Gondoljunk arra, hogy nem minden arany, ami fénylik, így a hőszivattyúk között is találunk kevésbé hatékony rendszereket. Egyre több olyan készülék van forgalomban, ami jól hangzik, de a háttérben egy régi csődbe ment gyár, vagy egy olcsó kínai utánzat áll. Persze, ez nem jelenti azt, hogy soha nem működhet jól, de nagyobb az esély a rendszeres hibákra.
Márka vagy nem márka
A piacon egyre több az ismeretlen márkanév. Ha olyat veszünk, amiért senki sem vállal felelősséget, akkor könnyen garancia nélkül maradunk. Rengeteg weboldalt találunk a neten, de ez nem azt jelenti, hogy a legjobb márkát kell megvennünk. Ha egy hőszivattyúból maximum három darabot adnak el Magyarországon, akkor hosszútávon nem számíthatunk sok jóra. Olyat kell választani, aki gyártóként hazánkban is jelen van, és nemcsak az értékesítésbe fektetnek, hanem az alkatrészellátásba és az utólagos szervizbe.
Hűtőközeg
Arra is fokozottan figyelni kell, hogy milyen hűtőközeget tartalmaz a szivattyú. Levegő-víz hőszivattyú esetén csak az inverteres jöhet szóba, azonban a következő közegek vásárlása TILOS:
- R22
- R407C
- R404a
Ehelyett válasszuk az elfogadott és megbízható közegeket. Ezek:
- R410a
- R32
Karbantartás
A levegő-víz hőszivattyú megfelelő karbantartás mellett megbízható készüléknek számít. A gyártók azt javasolják, hogy legalább évente egyszer végezzük el a karbantartást, de akkor sincs semmi, ha inkább évente kétszer nézetjük meg. Ha a lakás vagy a családi ház esetén csak fűtésre van használva a készülék, akkor a nyári hónapok alatt kikapcsolt állapotban fog pihenni. Ilyenkor a fűtési szezon előtt végezzük el a karbantartást.
Fontos végig gondolni az alkatrész ellátottságot is. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy csak olyan helyen vásároljunk, ahol szerviz is van. Egyre több helyen látszik, hogy a különböző webáruházakban gyorsan eladják a rendszert, de utána nem vállalnak egyéb szolgáltatást. Gondoljunk arra, hogy ilyenkor az üzemelés is problémás szokott lenni. Ha pedig már a szerelésnél is nehézségek lépnek fel, akkor saját zsebre kell elvégezni a javítást.
A modern hőszivattyú különösebb beavatkozás nélkül teszi majd a dolgát. A sok funkció ellenére egyszerű és felhasználóbarát, igazából csak a kért hőmérsékletet kell beállítani. Vannak olyan berendezések, ahol számítógépről vagy telefonról is felügyelhetjük a működést, és ellenőrizhetjük az energiafelhasználást. Egy esetleges meghibásodás esetén a készülék kijelzi a hibát, így szinte azonnal értesülünk róla, ami meggyorsítja a folyamatot.
Ez azt jelenti, hogy csak egy feladatunk maradt: az igényeinkhez legjobban igazodó hőszivattyút kiválasztani.
Legjobb hőszivattyú kiválasztásának összegzése
Összességében elmondhatjuk, hogy nagyon fontos a hőszivattyú méretezése témát jól körbejárni. Először ismerkedjünk meg a technológiával, majd végezzük el a szükséges számításokat. Gondoljunk arra, hogy ezzel nemcsak spórolni fogunk, hanem a környezetünkért is sokat tehetünk.
A megfelelően beállított hőszivattyús rendszer növeli az otthonunk komfortérzetét, és a későbbiekben sem bánjuk meg a vásárlást. Ha azonban nem tudjuk eldönteni, hogy pontosan mekkora hőszivattyú kell, akkor mindig kérjük ki szakember véleményét.