Visszahívást kérek

Klíma beltéri egység elhelyezése a lakásban

Megszületett a döntés, jöhet a klíma? Nem csak a készülék kiválasztására kell energiát fordítani, hanem azt is alaposan átgondolni, hogy hová is kerüljön a beltéri egység.

Klíma beltéri egység elhelyezése a lakásban

Ahhoz, hogy a klíma előnyeit hosszú éveken át élvezhessük, bizony alaposan meg kell fontolni több szempontot is. Hova szeretnénk a klímát, egyáltalán, mennyire lenne szükségünk?

Hálószoba, nappali, konyha? Hol tartózkodunk a legtöbbet, hol szeretnénk hűteni, fűteni?

A lakáson belül nem mindegy, hogy hová lesz feltéve a klíma?

Egyáltalán nem. Hallottak már a hőcsapdáról? Vegyünk egy példát.

Van egy lakásunk, az egyik szoba kicsi és hűvös, a másik hatalmas ablakait pedig egész nap süti a nap, így állandó a forróság. Ilyenkor hova tennénk a klímát? A hűvös szobába, ami már egyébként is hűvösebb? Pontosan az ellenkezője, a klímát mindig a legmelegebb szobába legmelegebb pontján kell elhelyezni. Itt tudjuk a legjobban megfogni a hőt.

Előfordul persze az is, hogy az otthonunk annyira tagolt, hogy egyetlen klíma nem is elég. Ilyenkor a szakemberek több klíma felszerelését szokták javasolni.

Ha pedig az otthonunk egy-egy helyisége olyan nagy, hogy egyetlen klíma nem elég, akkor két kisebb teljesítményűt javasolnak a szakemberek. Ezzel az egész helyiségben optimális lesz a hőmérséklet, nem fordulhat elő, hogy az egyik részen túl hideg, a másikon pedig túl meleg van.

A klíma elhelyezése tehát nagy figyelmet igényel.

A légkondi beltéri egységének elhelyezési szempontjai

A klíma elhelyezése a lakásban több tényezőtől függ. Ezek részben technikai szempontok, melyekkel a szakemberek tisztában vannak, de az előzetes tervezéskor, már a gondolkodás fázisában sem árt, ha mi is tudunk ezekről a szabályokról.

Például általában 75-80 centiméteres egy beltéri egység hossza. A mennyezettől 15-20 centire javasolják a felszerelést, így az optimális. A plafonra egyáltalán nem tanácsos beltéri egységet szereltet.

A beltéri egység elhelyezésénél már gondolni kell a kültéri egységre is.

Attól a mai, modern klímáknál már nem kell tartani, hogy a beltéri egység zajos lenne, és vibrációt okozna a falon. A szomszédok meg sem hallják a klímát.

A legfőbb szabály tehát, hogy a lakás legmelegebb pontjára kerüljön a beltéri egység, hiszen így tudjuk kihasználni a legjobban a teljesítményét.

Említettük már a szűk folyósokat, keskeny tereket, ahová nem tanácsos a beltéri egység felszerelése. Azonban vannak még ilyen helyek. Például a nagy belmagasságú galériák vagy a lépcsőfeljárók. A hideg levegő lefelé áramlik, így teljesen felesleges a klíma. Egy tetőteres ház esetében inkább az itt lévő szobákat kell külön-külön klímával felszerelni.

A konyhába is szeretnénk klímát?

Klíma konyhába? Természetesen erre is van lehetőség, sőt, egyre többen szereltetnek fel klímát a konyhába. Aki sok időt tölt a konyhában, annak áldás lehet a klíma, különösen a nagy nyári forróságban, amikor még a tűzhely és a különböző elektromos berendezések tovább fűtik a párás, forró levegőt.

Itt azonban az előbb említetteken túl más szempontok is szerepet játszanak.

Például hogy olyan helyre kerüljön, ahol nem érintkezhet olajjal és zsírokkal. Hisz ezek eltömíthetik a szűrőt és kárt tehetnek az egyéb alkatrészekben is.

Ezzel pedig lecsökken a klímánk élettartama, a javítás pedig költséges lehet.

A beltéri egység kiválasztásánál figyeljünk a teljesítményre

Amit még figyelembe kell venni akkor, ha klímát választunk és a teljesítményét nézzük az az, hogy ilyen a szoba fekvése, tájolása.

Az üvegfelület mérete is egy szempont, hisz ezt gyorsan átforrósítja a nap, ilyenkor nagyobb teljesítményre van szükség a helyiség hűtéséhez. Az egész ingatlan fekvése is fontos szempont, a keleti fekvésű ingatlanoknál a kisebb teljesítmény is elég.

A teljesítménynél érdemes azt is mérlegelni, hogy az otthonunkban milyen berendezések vannak, melyek hőt termelnek. A háztartási gépek által termelt hővel is számolnunk kell tehát. Emellett pedig az is nagyon fontos a hűtésnél, és természetesen a fűtésnél is, hogy az ingatlan mennyire szigetelt.

A teljesítményt, vagyis inkább a hatékonyságot azonban több tényező is befolyásolja. Ilyen a már említett távolság a beltéri és a kültéri egység között. A túl nagy távolság csökkenti a klíma teljesítményét és élettartamát is. Azonban a túl rövid csövezés sem jó választás, mert bevezeti a lakásba a kültéri egység zaját. A beltéri egységek ma már nagyon csendesek, egy átlagos klíma zajszintje 40-50 dB közötti, ami egyáltalán nem zavaró.

Az optimális hőmérséklet

A klíma használata sok mindentől függ, azonban a helyes használatnak vannak szabályai. Ilyen szabály például a kinti és a benti hőmérséklet között legfeljebb 10 fok különbség legyen.

Persze jólesne az embernek a plusz 35 fokból egy 20 fokos helyiségbe lépnie, ennek azonban egészségügyi kockázatai is vannak.

A nagy hőingadozás stresszt okoz a szervezetnek, a nyári megfázások 90 százalékát a klíma nem megfelelő használata okozza. A túl hidegben való tartózkodás légúti panaszokat okoz.

Persze aki sok időt tölt a nagy melegben, az szeretne gyorsan lehűlni, ennek azonban a túlhűtés nem jó módja. A szervezet nem jól tolerálja a nagy hőmérsékleti különbségeket. A megfázás mellett előfordulhat rossz közérzet, kiszáradhat a nyálkahártya.

Ilyenkor jobb, ha nem ülünk a klíma alá, nem ér minket közvetlenül a hideg levegő. Azok pedig, akik szívproblémákkal küzdenek, különösen figyeljenek arra, hogy ne tegyék ki magunkat ezeknek a hőingadozásoknak.

A nagy nyári melegben egy 25 fokos benti hőmérséklet teljesen ideális. Télen pedig a 20-22 fok tökéletes a szervezetünk számára.

Mi az inverteres klímát ajánljuk a lakásba

Leegyszerűsítve az inverteres klíma annyiban más, hogy önmagát szabályozza.

A belső hőmérsékletet mérve olyan szinten üzemelteti a kompresszort, amire ténylegesen szükség van. Ezzel a folyamatosan változó teljesítménnyel kevesebb energiát fogyaszt, hatékony és kiegyensúlyozott a működése.

Klímaszerelési tanácsok és tudnivalók

Segítségre van szüksége? Blogunkból mindent megtud, amit klímavásárlás előtt és utána is érdemes tudnia.

bővebben