Gyik

A split klíma jelentése: osztott klíma (a berendezés beltéri és kültéri egységre különül, amelyet 1 pár hőszigetelt rézcső köt össze); a hőfelvevő (hűtő) rész a lakásba, a beltéri egységbe; a kompresszor és kondenzátor pedig a kültéri egységbe kerül, így megszűnik az épületen belüli zajforrás. A split klíma hatékonysága annál jobb, minél közelebb van egymáshoz a két egység (beltéri és kültéri egységek). Ennek oka a hőszigetelt csövekben áramló hűtőközeg, ugyanis minél rövidebb utat kell megtennie, a készüléknek annál jobb a működési-hatékonysága.

Megkülönböztetünk mono split és multi split klíma-rendszereket. A mono egy külső és egy belső egységből áll; míg multi rendszer esetében nagyobb teljesítményű a kültéri egység, és így több beltéri egységet is képes ellátni.

A split klíma fő előnye az utólagos beépíthetőség, valamint csendesek és a helyigényük is elég kicsi.

Az inverteres klíma azt jelenti, hogy a meghajtó motor meghajtását elektronikus szabályozású inverter (feszültség-átalakító) végzi, amely lehetővé teszi a kompresszor fordulatszámának fokozatmentes és veszteségmentes szabályozását, így a fordulatszám állandóan az aktuális terheléshez igazodik. Ezáltal csak a ténylegesen szükséges hűtő- vagy fűtőteljesítmény kerül leadásra, a beállított hőmérséklet jól tartható és biztosított az energia-takarékos üzemelés.

A ma kapható klímaberendezések mindegyike tud fűteni, de nem mindegyiket gazdaságos téli fűtésre használni. Ez a felfűtendő helyiségtől, a készüléktől, illetve a helyi adottságoktól is függ.

Ez leginkább a ház és a szobák elrendezésétől függ, bizonyos esetekben nem javasoljuk, mert nem költséghatékony. Ennek lehetősségeit helyszíni konzultáció keretein belül tudjuk pontosítani.

Az esetek döntő részében gazdaságosabb. Elsősorban a beszerelendő klíma készüléktől függ, de szerepe van a külső hőmérsékletnek is. Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet annál rosszabb a hatásfoka a készüléknek. Az átmeneti (őszi, tavaszi) időszakban mindegyik klíma költséghatékonyan üzemeltethető, de a hideg, téli időszakban túl költséges lehet a fűtés egyes készülékek esetében. Tehát ha csak egy kicsit szeretne melegíteni, akkor ideális a klímát beindítani, mivel 10-15 perc alatt befűt, nem szükséges beindítani a kazánt és órákat sem kell várni, míg felmelegszik a radiátoros rendszer. A klíma készülékek nagyobb részével 7-10 fokig jobban vagy hasonló hatásfokkal tudnak fűteni, mint egy gázcirkós kazán. A kifejezetten fűtésre optimalizált hőszivattyús klíma berendezések viszont csak 0, -5 fok környékén érik el ezt a határt.

Igen, erre igényelhető ez a kedvezményes áram-tarifa. A H tarifa a nap 24 órájában van október 15-től április 15-ig. A GEO tarifa egész évben van, de napi 20 órában (délelőtt 8-10 és délután 16-18 óra között nincs). A kedvezmény is jelentős, a mindenkori áram-egységár nagyjából 60%-a. A GEO tarifát érdemes választani, hiszen azt a nyári hűtésre is lehet használni, viszont az ehhez tartozó tulajdonság minimumot (SCOP 4.1) nem mindegyik klíma berendezés tudja teljesíteni – erre érdemes figyelni.

A klíma készülék „jóságfokát”, hatásfokát mutatja.

Szezonális energia-hatékonysági tényező (SEER): Ez az érték a készülék teljes energiahatékonysági tényezője, amely a teljes hűtési szezonra vonatkozik. A tényező kiszámításához az éves hűtési igényt kell elosztani a hűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.

Szezonális teljesítmény-együttható (SCOP): Ez az érték a készülék teljes teljesítmény-együtthatója a teljes fűtési szezonra vonatkozóan (az SCOP értéke egy meghatározott fűtési szezonra vonatkozik). A tényező kiszámításához a referenciának számító éves fűtési igényt kell elosztani a fűtésre felhasznált éves áramfogyasztással.

A „vizes” helyiségekben és a konyhában más megoldást kell találni. A magas páratartalom, valamint a konyhában lévő zsiradékok párái, lecsapódásai tönkre tehetik a berendezést, mivel zsíros lerakódás kerül a hőcserélőre, ami akár el is tömődhet, és csak alacsonyabb hatásfokkal tud dolgozni.

Két fajta kérdés merül fel ennek kapcsán:

• klíma, mint "kórokozó keringető";
• a klíma általi túl hideg levegő hatása a szervezetre.

Utóbbi esetet egyszerűen el lehet kerülni: figyeljünk oda a külső-belső hőmérséklet közötti arányra, hisz a kánikulából belépve egy kb. 20 fokkal hűvösebb helyiségbe elsőre nagyon kellemes lehet, de könnyen megfázást, meghűlést, eredményezhet; sőt, ha a hideg levegő hosszú távon közvetlenül ér minket, akkor az ízületeink is kárát láthatják.

Első esetben, mivel a klímaberendezés ugyanazt a levegőt forgatja-hűti és szűri, ami a helyiségben van, oda kell figyelni a megfelelő, hatékony, rendszeres tisztítására, a szűrőbetétek cseréjére. Klíma használata mellett is szükséges a megfelelő szellőztetés. Ezáltal elkerülhető a levegőben esetlegesen keringő kórokozók „vissza-keringtetése”. Rendszeres és szakszerű karbantartás mellett a klíma berendezés használata nem okoz egészségügyi-kockázatot.

Lakossági normál használat esetében érdemes évente egyszer elvégeztetni a klíma tisztítást, karbantartást, ami leginkább a nyári forró napok előtt ajánlott. Az ABGreen által végzett tisztítás tartalmazza: a beltéri egység fertőtlenítő, vegyszeres tisztítását, szűrők mosását, a kültéri egység mechanikus tisztítását vagy kompresszorral történő kifúvatását, hűtőközeg és klíma egyégek működésének ellenőrzését.

A rendszeres karbantartásban lévő készülékeknél nincsen szükség a szűrők tisztítására, azt elvégezzük Ön helyett. Azonban léteznek olyan nem aktív szűrők, amik hatásukat bizonyos idő után elveszítik, ezért cserére szorulhatnak. Az elektrosztatikus (pl. plazma) szűrő nem igényel cserét.

A klímaberendezések szériatartozéka egy nagy, mosható műanyag szűrőbetét, amely teljesen lefedi a hőcserélőt. Így a levegőből már belépéskor kiszűrésre kerülnek a durva szennyeződések és porszemcsék. A megfelelő szűrés érdekében ezeket a karbantartások alkalmával rendszeresen tisztítani, fertőtleníteni kell.

A szűrőrendszer ilyenkor két részből áll:

• 1. réteg: egy elektrosztatikus elven működő finom szűrő, mely kiszűri a mikroszkopikus méretű por-részecskéket, füstöt, állati szőrt és pollent;
• 2. réteg: egy aktívszén bevonatú rács szűrő, mely megköti a kellemetlen szagokat.​​

A plazma-szűrő technológia egy két fokozatban működő elektromos légtisztító egység amit az egyes klímákba beépítenek. Ez a szűrő a legkisebb részecskéket is kiszűri és olyan hatékonyságot ér el, ami hagyományos szűrőrendszerekkel nem lehetséges. Elektrosztatikus szűrőcellái képesek a levegőben lévő káros anyagok akár 99%-át eltávolítani.

Az ionizátor negatív és pozitív ionokat hoz létre, melyek segítségével, nagy hatékonysággal fertőtleníti, és szag-mentesíti a rajta áthaladó levegőt. A negatív ionok elpusztítják a különféle kórokozókat, baktériumokat, gombákat, és egyben segíti a pollenek kiszűrését.

Klímák vásárlásához és beszereléséhez bejegyzett klímatechnikai szakember szükséges. A jótállási jegy érvényesítéséhez szükséges a gyártó által előírt igazolt szakember általi beüzemelés elvégzése.

Klímagáz kezeléséhez illetve régi klímák leszereléséhez is kizárólag feljogosított klímatechnikai szakember szükséges.

A hőszivattyú egy olyan műszaki berendezés, ami a környezetének alacsony hőmérsékletű hőjét bevezetett elektromos energia segítségével magasabb hőmérsékleten képes kinyerni. Ezt azért képes megtenni, mivel az abszolút nulla fok az a hőmérséklet érték, aminél egy közegből már nem nyerhető ki hőenergia (-273°C). Ami ennél magasabb hőfokú, hőenergiával rendelkezik; vagyis a -25°C-os levegő is még egy igen magas hőtartalmú közeg. Ahhoz, hogy a kinyert hőt fel tudjuk használni – pl. fűtésünkbe vezethessük be - segédenergia segítségével egy hűtő körfolyamatban emeljük meg hőmérsékletét, mely eredményeként a keletkező +40°C-os víz már tökéletesen megfelel egy energiatakarékos fűtés céljára.

Nagyon fontos jelen esetben is a minőség és ár-érték arány. Ettől már csak az fontosabb, hogy ki és hogyan szereli be. A hőszivattyút az épület energetikai és épületgépészeti adottságainak megfelelően választották-e ki és a szervizelést a forgalmazó tudja-e biztosítani?

Mindenképpen első körben olyan hőszivattyús szakemberrel érdemes konzultálni, aki ismeri az egyes készülékek és rendszerek működését azok szervizelésével és üzemeltetésével kapcsolatos sajátosságokat. Az ABGreen szakemberei készségesen állnak az Ön rendelkezésére bármilyen kérdés esetén.

- Geotermikus hőszivattyúk:

A legismertebb hőszivattyú típus. A geotermikus hőszivattyú a föld hőjét hasznosítja, abból vonja el a hőt.

Két típusa ismert:

A talajkollektoros hőszivattyú esetén körülbelül 1,5-2 méteres mélységben vízszintesen fektetik le a csöveket. Ezt a földréteget a nap közvetlenül melegíti. 

A talajszondás hőszivattyú esetében függőlegesen fúrnak le 50-100-150 méteres földmélységbe. A furatba talajszondákat helyeznek, amik képesek a hőfelvételre és leadásra. A lefúrt talajszondák számát az elérni kívánt hőigény nagysága illetve a helyi adottságok határozzák meg.

Hűtésre és fűtésre is egyaránt használhatjuk.

- Levegő-víz hőszivattyúk:

Az egyik legelterjedtebb hőszivattyús fűtési rendszer típus az egyszerű telepítése, kis helyigénye miatt. A kültéri levegőből vonják el a hőt, és a víz, mint közvetítő közeg segítségével juttatja el azt a szükséges fűtendő, hűtendő helyiségekbe. A régebbi, hagyományos levegő-víz hőszivattyúk esetén minél alacsonyabb a külső hőmérséklet annál nagyobb energiára van szükség a környezeti levegő hőelvonásához, ezért ezeknél a készülékeknél gyakran alkalmaznak kiegészítő (tartalék) fűtést. Ez általában a víztérbe épített elektromos fűtőpatron, ami biztosítja a kiegészítő vagy vészüzemi tartalék fűtést.

Beruházási és üzemeltetési költséget együtt tekintve ez a legkedvezőbb költségű megoldás a családi házak számára. Hűtésre, fűtés, használati melegvíz készítésre egyaránt kiválóan megfelel. Önállóan és hibrid üzemmódban – vagyis a meglévő fűtési rendszerrel együttműködve - is képes működni.

Megkülönböztetjük osztott (split) vagy egybeépített (monoblokk) rendszert annak alapján, hogy a hőcserélő egység a beltéri vagy a kültéri egységben kerül elhelyezésre.

- Víz-víz hőszivattyúk: 

Ez a rendszer egy kicsit speciálisabb földrajzi adottságokat igényel. Jelen esetben a földrétegben lévő talajvízből kell a hőt elvonni. A kútfúrás miatt ennek a rendszernek a beüzemelési költsége magasabb, alapvetően a kútfúrási munkák miatt. Ennek ellenére, amennyiben a helyi adottságok rendelkezésre állnak, ezen rendszer üzemeltetési költsége a legalacsonyabb.

- Levegő-levegő hőszivattyú:

Ez az a berendezés fajta, amely a kültéri levegőből vonja el a hőt, és azt egy más helyen lévő levegőnek adja le. Legjellemzőbb példája a fűteni és hűteni képes klímaberendezések. Előnye az egyszerű és gyors telepítés, azonban nagyobb méretű házak esetében már csak az egyes helyiségek kiegészítő fűtésére ajánlott.

• Költség-takarékos: a fűtéshez, hűtéshez felhasznált energia költségeinek jelentős megtakarítása. Ez a megtakarítási mennyiség folyamatosan növekszik a várható lakossági gáz ár növekedésének hatására – a beruházás megtérülési ideje csökken.
• Egész évben képes hasznosítani a környezeti hőmérséklet energiáját, mivel a környezetben eltárolt hőenergiát használja fel.
• Alacsony hőmérsékletű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk.
• Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyús rendszer végzi, nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag-kibocsátás, nincs környezet szennyezés.
• Gázbevezetési és füstgáz-elvezetési költség megtakarítása.
• Fűtés, hűtés, használati melegvíz előállítása egy készülékkel megoldható.
• Hőszivattyús rendszerrel az épületek teljes körű fűtése, hűtése is megoldható.

A hőszivattyúk működésének alapelve a rendszerben lévő hűtőközeg tulajdonságaiban és kezelésében rejlik. A hűtőközeg segítségével az egészen alacsony hőmérsékletű -20°-os levegőből is nyerhető ki hő.  A kültéri egységen átáramoltatott -33°C-os hűtőközeget a levegő -20°C-ra „melegíti fel”, miközben a levegő maga -33°C-ra hűl le. Ezért érezhető, hogy a levegős hőszivattyúk kültéri egységei mellett hidegebb van, mint a telekrész egyéb részein; ezért fontos a kültéri egységek átgondolt elhelyezése.

A hőszivattyú főbb részei a kültéri egység, melyben a hűtőközeg keringtetését ellátó kompresszor is megtalálható, a beltéri egység, melyben a hűtőközegből leadásra kerül a hőmennyiség és melegvíz keletkezik, illetve a hűtőköri csővezeték, melyen összeköti az egységeket.

A levegős hőszivattyú látszólag lehetetlen dologra képes:

1 egységnyi villamos energiából akár négyszer annyi fűtési (vagy hűtési) energiát képes az épület falán belülre juttatni, mivel a szükséges teljesítménynek a 80 %-át a környezeti levegő hőjét felhasználva nyeri ki. Ez egy energiatakarékos és környezetkímélő megoldás, miközben az energia-felhasználás akár 40%-kal alacsonyabb lehet.

A hőszivattyúkat jól hőszigetelt épületre célszerű alkalmazni, az üzemeltetési költségek minimalizálása és a gyors megtérülés érdekében.

Ahhoz, hogy a megfelelő hőszivattyús rendszert ki lehessen választani, szükséges az épület pontos energetikai hőszükségletének ismerete. Ezt épületgépészeti vagy energetikai szakember tudja kiszámolni, ennek hiányában csak becsülni lehet a szükséges teljesítményt, ami mindig problémákhoz vezet.

Befolyásolja továbbá a kiválasztást, hogy van-e, illetve akarunk-e kazánt, ezáltal monovalens vagy bivalens (hibrid) üzemeltetési módot akarunk-e alkalmazni?

A rendszer szükséges teljesítményének meghatározásához a lehető legprecizebben meg kell határozni az épület téli fűtési hőszükségletének és nyári hőterhelésének értékét. A két érték figyelembe vételével kell kiválasztani azt a rendszert, ami biztonsággal ki tudja szolgálni mind a téli (fűtési), mind a nyári (hűtési) időszakot.

A puffertartály szükségessége vagy elhagyhatósága a hőszivattyús rendszerek vitatott része. Korábban a gyártók, illetve a forgalmazók a fűtési rendszerek keringő víztérfogata alapján, illetve a hőszivattyú kompresszorának ciklikusan megengedett ki- és bekapcsolásai arányai szerint erősen javasolták a puffertárolók beépítését. Azonban a tapasztalatok alapján, a tartályok indokoltságát jelenleg más szempontok határozzák meg. A levegős hőszivattyús rendszereknél is alapvető kialakítás az inverteres meghajtás beépítése, melynek segítségével a kompresszor indítás okozta (mechanikus és áram) terhelések megszűntek - így az óránként megengedett kapcsolások számát már nem kell a puffertartály meglétéhez, méretéhez kötni. A rendszer víztérfogatának minimális nagysága sem egyértelmű követelmény már, viszont vannak a hőszivattyús rendszerek gazdaságos üzemére vonatkozó irányelvek, javaslatok, előírások, melyek befolyásolhatják a puffer tárolók meglétét, méretét.

Split hőszivattyúk beszereléséhez klímatechnikai szakember szükséges, monoblokk hőszivattyúkat fűtésszerelő is bekötheti, de mindkét esetben szükséges a gyártó által előírt szakszerű számlával igazolt beüzemelés elvégzése. Ezen felül erősen javasolt épületgépészeti vagy energetikai szakember igénybevétele a tervezésben, kiválasztásban – illetve a műszaki ellenőri feladatokban.