Amikor egy klíma berendezésről beszélünk, akkor az embereknek automatikusan a nyári hűtés jut eszébe. Azt is tudják, hogy nem szabad közvetlenül a hideg levegő alá állni, viszont a többi szempontról megfeledkeznek. Valójában a légkondicionáló berendezés ennél komolyabb feladatok elvégzésére is bevethető, hiszen a klímával párátlanítani és fűteni is lehet. Ebben a bejegyzésben összeszedtünk minden fontos tudnivalót.
Miért probléma a nagy páratartalom?
Egy család a mindennapjai mellett több párát termel, mint gondolnánk. Zuhanyoznak, a gyerekek fürödnek a kádban, takarítanak, felmosnak, főznek és télen ruhát szárítanak. Ha nyílt lángon főznek, akkor az még több párát bocsát ki, de ide tartoznak még a lakás növényei és az ember légzése, valamint izzadsága. Innentől kezdve nagyon fontos, hogy figyeljünk az ideális páratartalomra.
Mivel nem létezik lélegző fal, így a lakásban egyre magasabb lesz a páratartalom. Ha nem figyelünk, akkor a penészgombák hamar megülepednek a sarokban, vagy éppen a szekrények mögött.
Éppen ezért egy örökös harc indul a penész eltüntetéséért, ami az egészségünkre is hatással van. A penészgomba spórája agresszív allergén anyag, és sokszor szabad szemmel nem is látható. Ilyenkor az egyetlen megoldást a páramentesítés adja.
Képesek a légkondik párátlanítani?
Természetesen igen.
Az első klímát egy nyomdában helyezték üzembe, ahol nem hűtenie kellett, hanem a klíma páramentesítő funkciója került a figyelem középpontjába. A papír feldolgozásához állandó hőmérséklet és páratartalom kell, amit csak külső, gépi segítséggel lehet megoldani.
Az egészet úgy tudjuk elképzelni, mint amikor kiteszünk egy hideg pohár vizet az asztalra. A vízcseppek lassan elkezdenek elfolyni a pohár oldalán, ami valójában a pára. A klímában a lehűtött hőcserélőn kondenzálódik a pára, így nem a lakásban lesz, hanem hatékonyan szabályozható.
A klíma párátlanítása nagyon fontos, miközben télen és nyáron is használhatjuk. A nyári hónapok során a nagyon párás levegőben jobban fogunk izzadni.
Úgy érezhetjük, hogy a testünk folyton kicsit nedves, ami sajnos a falakra, az ablakokra és a bútorokra is igaz. Nyáron a klíma páramentesítő funkciójával könnyedén lehűthetjük a lakást, így újra pihenhetünk. Télen megint érezni fogjuk a hideg pára hatását, ami most a falakon és az ablakokon csapódik le, ahol szinte előkészíti a penésznek a helyet. Hiába megy a központi fűtés, ha páragondokkal nézünk szembe, akkor sosem lesz igazán száraz a lakás.
Klíma páramentesítő funkció
A legfontosabb, amit tudni kell a témában, hogy ma mindegyik klíma rendelkezik ilyen funkcióval. Nem számít, hogy csak hűtésre vagy hűtésre és fűtésre alkalmas berendezésünk van, találunk rajta páramentesítő gombot.
A páramentesítés a következőképpen történik: a kültéri egység hűtőközeget adagol a beltéri egységbe, ahol a hideg hőcserélőn gyorsan és hatékonyan kicsapódik a felesleges pára. A vízcseppek a tálcára kerülnek, és innen könnyen kivezethetők a lakásból. A cseppeknek a különlegessége, hogy szerves anyagokat is tartalmaznak, van bennük házi por és más lebegő részecskék, így nyugodtan felhasználhatjuk a virágok locsolására.
Az egyszerűbb készülékek úgy tudnak klímával párátlanítani, hogy lelassítják a beltéri egység ventilátorát, és közben fokozatosan járatják a kültéri egységet. Innentől kezdve a beltéri egység hűlni kezd, és amikor eléri az alacsony hőmérsékletet, akkor a pára egyszerűen kicsapódik. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot szabályozni lehessen, a beltéri egységnek +1 fokon kell maradni. Ez folyamatos hűtést jelent, azonban nem minden eszköz képes rá. A hagyományos ON-OFF klímák nem tudják szabályozni a hőmérsékletet, így itt nem számít hatékonynak a páramentesítés.
Akkor használjuk a páramentesítő funkciót, ha inverteres klímával rendelkezünk. Szerencsére ma már csak inverteres klímát lehet kapni, úgyhogy ez a kikötés nem szokott problémát jelenteni.
Mennyire gazdaságos a légkondis párátlanítás?
A klíma távirányító páramentesítő funkciója télen és nyáron is használható, úgyhogy érdemes mind a kettőt megvizsgálni. Nyáron akkor szokták ajánlani a használatát, amikor nagyon magas a lakás páratartalma. A szakértők szerint azonban jobban járunk, ha egyszerűen a hűtés funkciót használjuk, mivel a párátlanítás drága mulatság lehet.
A pára kicsapatása sok energiába kerül, amit a növények, a teregetés, a rendszeres főzés tovább szokott nehezíteni. Természetesen vannak olyan klímák, amik automatikusan döntenek a hűtés és a párátlanítás funkciójáról, ilyenkor a készülék választja ki, hogy melyik az olcsóbb megoldás.
A téli párátlanításról szintén hasonló adataink vannak, nem éri meg csak ezért járatni az eszközt. Sokkal jobban járunk, ha pár fokot melegítünk a beltér hőmérsékletén, így a falak és az ablakok maguktól is száradni kezdenek. Amennyiben kifejezetten párátlanításra vágyunk, egyéb megoldásokat is bevethetünk.
Tény, hogy nagyon könnyű megtalálni a távirányítón a DRY jelet, azonban figyeljük meg a havi áramfogyasztást is.
Nemcsak klímával csökkenthetjük a páratartalmat
Az épületek hőszigetelése és az ablakok minősége sok mindent elmond a beltéri páratartalomról. Ha nem akarunk penészes falaktól szenvedni, akkor több extra lehetőséget bevethetünk.
Az egyik legfelkapottabb a mobil páramentesítő. Ez a készülék a hátulján szívja be a levegőt, majd egy hűtőközeg segítségével lehűti azt. A kicsapódó pára a készülék tartályában gyűlik össze, miközben a levegő áthalad egy melegítő rendszeren, majd visszafújja a helyiségbe. A készülék előnye, hogy azonnali megoldást kínál, és akár szobáról szobára is mehetünk vele, viszont a működése nem nevezhető csendesnek. Ha télen és az átmeneti időszakban akarunk megszabadulni a párától, akkor ez a legjobb módszer.
A legolcsóbb megoldás a szellőztetés szokott lenni. Nincs más dolgunk, mint 15 percen keresztül kitárni az ablakokat, hogy friss levegő jusson be a házba.
Ha olyan helyen élünk, ahol amúgy is alacsony a kinti páratartalom, akkor segít elkerülni a penészesedést.
Az emberek télen nem szoktak örülni a szellőztetésnek, azonban nem kell órákig nyitva hagyni az ablakot. A szakértők szerint 15-20 perc bőven elegendő szokott lenni.
Ma már létezik kémiai úton történő párátlanítás is, amihez valamilyen vízmegkötő anyagra lesz szükségünk. Egyre több boltban találunk olyan anyagokat, amik szó szerint magukba szívják a vizet. A nátrium-szulfát, a magnézium-szulfát vagy a közönséges konyhasó is kristályosodik, a színbeli eltérés miatt tudni fogjuk, amikor elérkezik a csere ideje. Ez csendes és olcsó megoldás, azonban kevés nedvességet tud megkötni.
Összegzésként
Ha mégis a klíma párátlanítása mellett döntünk, akkor télen és nyáron is felkészültek leszünk a párával szemben, de érdemes kipróbálni a hagyományos hűtési és fűtési funkciót. A mai, modern készülékek sokkal kevesebb áramot fogyasztanak, úgyhogy gazdaságosan is működtethetők, így a kellemes hőmérséklet mellett a párától is elbúcsúzhatunk.